A szorongásos zavar átveheti az irányítást az életünk felett, és úgy tűnhet, hogy tehetetlenek vagyunk ellene. Ez azonban nem igaz: a szorongás legyőzhető, és új lendülettel léphetünk tovább. Dr. Jevhen Szripnik pszichiáter a Zdorovja LIVE csatornának adott interjújában részletesen beszélt a szorongásos zavarokról, tüneteikről és kezelésükről. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit kell tudni a szorongásról, és hogyan küzdhetünk meg vele. Olvass tovább, és tedd meg az első lépést a nyugodtabb élet felé még ma!
Mi a szorongás?
A szorongás önmagában nem negatív jelenség, hanem egy természetes, evolúciós mechanizmus, amely évezredek óta segít az emberiség túlélésében. Azok, akik szorongtak a veszélyekre, nagyobb eséllyel maradtak életben. A szorongás tehát normális válasz a stresszre, de ha túlzottá és kontrollálhatatlanná válik, zavarrá alakulhat.
Tipp: Fogadd el, hogy a szorongás része az emberi létnek, de tanuld meg felismerni, mikor válik problémává!
Mi a neurózis és a szorongásos zavar?
- Neurózis: Ez egy elavult, gyűjtőfogalom, amely visszafordítható pszichés állapotváltozásokat jelöl, gyakran szorongással jár. Ma már inkább „neurotikus zavarok” néven emlegetik, amelybe a szorongásos zavarok is tartoznak.
- Szorongásos zavar: A neurotikus zavarok egyik típusa, amely különböző formákban jelentkezhet, például:
- PTSD (poszttraumás stressz-zavar),
- OCD (kényszerbetegség),
- Szociális fóbia (társas helyzetektől való félelem),
- Fóbiás zavarok,
- GAD (generalizált szorongásos zavar – állandó, túlzott aggodalom),
- Pánikzavar (ismétlődő pánikrohamokkal).
Tipp: Ha gyakran érzel indokolatlan szorongást, írd fel a tüneteidet, hogy pontos képet adhass egy szakembernek!
A szorongásos zavar tünetei
Tünetek
A szorongás különböző módon nyilvánulhat meg:
- Fizikai tünetek: Szapora szívverés, vérnyomás-ingadozás, hányinger, gombócérzés a torokban, izomfeszültség, izzadás.
- Külső jelek: Bőrpirosodás, gyors szemmozgás, gyakori pislogás, nyugtalan beszéd vagy viselkedés.
- Pszichés tünetek: Állandó veszélyérzet, fáradtság, gyengeség, alvászavarok, koncentrációs nehézségek.
Reakciók
A szorongás három alapvető reakciót válthat ki:
- Harcolj (idegesség, agresszió),
- Menekülj (elkerülés),
- Dermedj meg (bénultság, tétlenség).
Sokan a szorongás miatt krónikus fáradtságot vagy megmagyarázhatatlan testi panaszokat éreznek, és orvosról orvosra járnak, mert nem ismerik fel, hogy a tünetek hátterében szorongás áll. Ez egy ördögi kört hoz létre, ahol a tünetek további szorongást generálnak.
Tipp: Ha állandó fáradtságot vagy megmagyarázhatatlan panaszokat érzel, fontold meg egy pszichológus vagy pszichiáter felkeresését!
Miért gyakoribb a nőknél?
A statisztikák szerint a nők gyakrabban küzdenek szorongásos zavarokkal, amit több tényező magyarázhat:
- Társadalmi nyomás: A nők gyakran szembesülnek olyan kérdésekkel, mint „Mikor lesz már gyereked?”, ami szorongást válthat ki.
- Családi felelősség: Az anyák nemcsak magukért, hanem gyermekeikért is aggódnak, ami fokozza a stresszt.
- Hormonális tényezők: A női hormonok ingadozása (pl. menstruáció, terhesség, menopauza) befolyásolhatja a szorongás mértékét.
Tipp: Ha nőként túlterheltnek érzed magad, beszélj egy bizalmas baráttal vagy szakemberrel a nyomás csökkentéséért!
Genetikai hajlam és szorongás
A szorongásos zavar nem öröklődik közvetlenül, de a családi minták szerepet játszhatnak. Ha egy szülő szorongó vagy pánikrohamokkal küzd, a gyermek is hajlamosabb lehet rá, főként a tanult viselkedés miatt. Például egy szorongó anya figyelmeztetései („Húzd fel a sapkát, mert megbetegszel!”) szorongó gondolkodást alakíthatnak ki a gyermekben.
Tipp: Figyeld meg, milyen családi mintákat követsz, és dolgozz azon, hogy megszakítsd a szorongást erősítő szokásokat!
Pszichoszomatika és szorongás
A szorongás gyakran pszichoszomatikus tüneteket okoz, például gyomorpanaszokat, fejfájást vagy izomfeszültséget. A gyermekkori figyelmeztetések (pl. „Nézz körül, mielőtt átmész az úton, különben elütnek!”) hosszú távon automatikus szorongásos reakciókat építhetnek ki. Ezek a minták felnőttkorban is megmaradnak, és szorongást váltanak ki hasonló helyzetekben.
Tipp: Próbálj meg tudatosan lazítani, és kérd szakember segítségét a berögzült minták átalakításához!
Pánikroham vs. szorongás
- Pánikroham: Rövid, intenzív epizód (5 perctől 2 óráig), erős félelemmel, például halálfélelemmel, őrülettől való rettegéssel. Gyakran hirtelen jelentkezik, majd elmúlik.
- Generalizált szorongás: Hosszú távú, állandó aggodalom, amely kevésbé intenzív, de kimerítőbb.
A pánikzavarban szenvedők a rohamok között normálisan élhetnek, míg a generalizált szorongás folyamatosan jelen van.
Tipp: Ha pánikrohamot tapasztalsz, jegyezd fel, mi váltotta ki, hogy azonosíthasd a triggereket!
Önsegítő módszerek szorongás esetén
- Beszélgetés: Oszd meg érzéseidet egy megbízható személlyel. Még egy szorongó társ is segíthet, ha együtt dolgozzátok fel az érzéseket.
- Földelés technika: Aktiváld mind az öt érzékszervedet: nézz meg valamit, hallgass egy hangot, érints meg egy tárgyat, szagolj meg egy illatot, és kóstolj meg valamit.
- Pillangó technika: Keresztezd a karjaidat a mellkasodon, és finoman paskold meg magad a tenyereiddel.
- „Szorongás ideje” gyakorlat: Minden nap egy kijelölt időpontban, egyedül, írd fel a szorongató gondolataidat, olvasd fel őket hangosan, és adj magadnak 20 percet a szorongásra.
- Alvás higiénia: Tartsd be a rendszeres alvási időt, kerüld a telefonhasználatot egy órával lefekvés előtt, sétálj vagy nyújtózz este, és kelj fel ugyanakkor, még ha későn is aludtál el.
- Információs szűrő: Korlátozd a hírfogyasztást, és szűrd ki a szorongást keltő tartalmakat.
Tipp: Kezdj egy egyszerű gyakorlattal, például a földeléssel, hogy azonnal csökkentsd a szorongást!
A szorongásos zavar kezelése
A szorongásos zavar elsődleges kezelése a pszichoterápia, amely segít megváltoztatni a gondolkodási mintákat és a reakciókat. Az orvos szükség esetén antidepresszánsokat írhat fel, de más gyógyszeres kezelés nem jellemző.
Tipp: Keresd fel a pszichológust vagy pszichiátert, hogy személyre szabott kezelési tervet kapj!
Összegzés
A szorongásos zavar – legyen az generalizált szorongás, pánikzavar, szociális fóbia vagy más forma – jelentősen befolyásolja a mindennapi életet, de kezelhető. Dr. Jevhen Szripnik szerint a szorongás természetes, de túlzott formája testi és lelki tüneteket, például szapora szívverést, fáradtságot vagy állandó veszélyérzetet okozhat. A nők körében gyakoribb a társadalmi nyomás és családi felelősség miatt. Az önsegítő technikák, mint a földelés, a „szorongás ideje” vagy az alvási rutin, enyhíthetik a tüneteket, de a pszichoterápia és szükség esetén gyógyszeres kezelés a leghatékonyabb. Figyelj a tested jelzéseire, és kérj segítséget, hogy visszanyerd az irányítást az életed felett még ma!
